Adventi Menger-szivacs

Az egész azzal kezdődött, hogy évekkel ezelőtt, amikor még nem is dolgoztam az ISC-nél, megkapták a kollégák a névjegykártyáikat, amikre persze semmi szükségük nem volt (egyébként azóta sincs). Mivel ez egy ilyen kreatív bagázs, csináltak belőle egy Menger-szivacsot, illetve annak egy elsőszintű közelítését. Ez ugyebár húsz darab, névjegykártyákból hajtogatott kockából áll.

Aztán pár hete, amikor megyek be, kiderült, hogy Maya és Encsé elkezdte a régi szivacs köré építeni a másodrendű közelítést, vagyis még tizenkilenc ugyanakkora, lyukas kockát. Ez már emberes feladat volt, a fél Netvisor hordta a felesleges névjegykártyákat, végül Zapéval és velem kiegészülve négyen fejeztük be, összesen három nap alatt (persze a három nap közben dolgoztunk is, ez nem a tiszta játékidő). A végeredmény elég impozáns lett:

Ezt az ötletet gondoltuk tovább Vikivel, és kitaláltuk, hogy készítünk egy hasonló adventi naptárat, persze ünnepi színes papírból:

Mivel 20 kis kocka van a nagyban, ezért még négyre szükségünk volt, hogy végül mind a 24 napra el tudjunk rejteni benne csokikat. Ezeket körben a tetejére raktuk, mert így oldalra lelógnak, és tök jól néznek ki.

A legnehezebb része a feladatnak az volt, hogy ne felejtsünk el minden dobozba berakni két kis csokit ahogy építjük, mert utólag nehéz lett volna pótolni. Nagyrészt belga csokit raktunk bele, kagylókat meg keserűcsokit meg narancsosat meg minden finomságot, közémixelve egy kis Rafaellót meg Rochét, hogy minden napra jusson valami meglepetés.

És most megyünk, és kibontjuk az első dobozt!

Update: Kikockáztam Encsét a fenti fotóból