Gettó-szakállvágó

Holnap diplomaosztó, a villanyborotvában, amit szakállvágónak használok, nincs nafta, a töltőjét meg nem találjuk sehol. Ideje kipróbálni az apámtól szervált szovjet forrasztópákát!

Őszintén szólva nem terveztem, hogy az első forrasztást rögtön élesben fogom megcsinálni, de végül remekül sikerült. Szerencsére annyi töltés még volt az akksiban, hogy egy pár másodpercre felnyögjön, ezért szétszerelés után sikerült multiméterrel kimérni, hogy hova kell a mennyit kötni, hogy szóljon. Krokodilcsipeszekkel ment is a dolog, de sajnos a szakállvágó rész csak akkor illeszkedik a motor által forgatott műanyag izére, ha össze van szerelve...

Na és itt jött a képbe a forrasztás: két, UTP kábelből kiszabadított drótot forrasztottam a megfelelő helyekre, majd kivezettem őket egy csavar helyén. Gari ugrott volna, ha még lenne:

Utána egy 9 voltos elem volt kéznél, gyárilag kb. 2.4 volton működött a készülék. What could possibly go wrong...

Remekül viselte a kis motor a 9 voltot, úgy nyírta a szakállamat, mintha fizetnének neki érte. Szerintem megtartom, és legközelebb is kiélvezem a turbó szakállnyírót!